Hogyan alakulnak át a közel-keleti hatalmi viszonyok? Lehet-e izraeli-palesztin rendezés a gázai háború után? Geopolitikai elemzés a Közel-Kelet-szakértővel podcast-műsorunkban.
2023. november 08. 18:10
3 p
4
7
66
Mentés
Egy illúzióval kevesebbje van Izraelnek a Hamász október 7-i támadása után: teljesen világossá vált, hogy a palesztin kérdés megoldása nélkül nem tudja normalizálni kapcsolatait az arab államokkal.
„Izrael nyilvános elismerése nem történt meg, ami nehéz is, hiszen ehhez az is kellene, hogy egy államnak meglegyen a nemzetközi jogilag meghatározott területe - itt ugye megszállt területekről van szó, amely fölött a nemzetközi jog nem ismeri el az izraeli szuverenitást” – magyarázta a Világrend adásában N. Rózsa Erzsébet.
Izrael évekig sikeresen jegelte a palesztin kérdést, miközben adminisztrációs-katonai eszközökkel folyamatosan egyre nagyobb területek felett terjesztette ki ellenőrzését Ciszjordániában. A feszültség berobbant, de a Hamász brutális akciója az egész Közel-Kelet hatalmi struktúráit megrengette.
Az izraeli háború geopolitikai összefüggéseiről szóló beszélgetésben a következőkről esett szó:
– Miben különbözik a korábbi izraeli-arab háborúktól a mostani?
– Elindulhat-e bármilyen békefolyamat a fegyveres konfliktus lezárulta után?
– Volt-e esélye a szaúdi-izraeli kiegyezésnek, és ezzel a nagy amerikai projektnek, a szunnita arab-izraeli szövetség létrejöttének Irán ellen?
–
A műsor vendége: N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, a Világgazdasági Intézet munkatársa.
A visszatérő elnök megakadályozná az iráni atomfegyver előállítását, kiszabadítaná az izraeli túszokat és lezárná az orosz–ukrán háborút, nem úgy, ahogy azt Zelenszkijék szeretnék. És ez még nem minden...
Bassár el-Aszad Moszkvába menekült, rendszere összeomlott. Szíria új, iszlamista vezetője azt ígéri a Nyugatnak, hogy megváltozott, és stabilitást hoz az országnak.
Most, hogy palesztin sálat kötött a sárga esőkabátra, vajon hol vannak a politikusok, akik úgy tettek, mintha számítana, mit gondol egy svéd tinédzser a klímapolitikáról?
Az áthúzódó hatás miatt a 2025-ös gazdasági növekedésben jelentős szerepe lesz a magyar gazdaság 2024 utolsó három hónapjában nyújtott teljesítményének. Az eddig megjelent ágazati adatok óvatos bizakodásra adnak okot, ez a lendület pedig az év jelentős részére kihatással lehet.
p
0
0
0
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 66 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
powerage
2023. november 09. 08:49
Nekem tulajdonképpen mindegy hogy egy vagy két állam lesz-e arrafelé. A lényeg az, hogy Európába egyik oldal lakosságát se telepítsék át. Oldják meg egymás között, írtsák ki egymást, mindegy, csak ide ne jöjjenek.
Jól tele van trollkodva a kommentszekció kamu accountokkal. Látszik, hogy valaki nem akarja, hogy valódi emberek valódi párbeszédet végezhessenek a témában.
Ha Magyarországon, magyar nyelven, egy „mandi” fórumon ebben a témában ilyen szinten egymásnak esnek az „EMBEREK” akkor mi a ’faszt’ várunk tőlük, akik ott vannak?’ Igaza volt Doctor Manhattan-nek. atomot az egészre.